Azonnal meg kell gazdagodnom
Tartalom
Martinás Katalin A környezeti problémák már mindennapjainkat érintik. A túlnépesedés, az erőforrások és nyersanyagkészletek kifogyása, a környezetszennyezés, a felmelegedés, az ózonlyuk, az elszegényedés, a munkanélküliség növekedése megkérdőjelezik unokáink jövőjét. De egyáltalán lesznek-e unokáink? És ha igen, lehetnek-e gazdagabbak, boldogabbak, mint mi? A könyv célja, hogy rámutassak: a problémák jelentős része abból származikhogy az eddigi és a jelenlegi gazdasági gyakorlat az emberi és a természeti tényezőket, ezen belül a természeti és emberi költségeket nem veszi figyelembe, csak a piaci árakon kerestül.
A fizika ad egy megoldási javaslatot.
C.S. Lazzar
Minden emberi tevékenységnek egyúttal van egy termodinamikai oldala is: a biológiai, gazdasági folyamatok egyben fizikai változásokat azonnal meg kell gazdagodnom jelentenek. A termodinamika első és második főtétele — az energia megmaradása és az entrópia növekedése — ilyen korlát.
Nem teremthetünk energiát, legfeljebb az egyik megjelenési formát alakíthatjuk a másikba. Minden tevékenységünk növeli az entrópiát. Ha eszünk, ha alszunk, ha termelünk, ha fogyasztunk, ha takarítunk, azaz ha csinálunk valamit, annak ára az lesz, hogy környezetünk entrópiáját növeljük.
Ismernünk kell létünk fizikai korlátait is, ha meg akarjuk találni a fenntartható társadalomhoz vezető utat. Természetesen a gazdasági döntéseket kizárólag termodinamikai mérőszámokra alapozni nem lehet. A fizikai jellemzők olyan lényeges információkat adnak, amelyek segítenek abban, hogy ésszerű gazdálkodásra térjünk át, mely már a szűkös javakkal takarékoskodik, azonnal meg kell gazdagodnom olyanokat enged bőségesen felhasználni, amelyek tartósan rendelkezésünkre állnak, és olyan gazdaság leírást kell kidolgozni, amelynek ez szerves része.
A fenntarthatóság az eredeti Brundtland-féle értelmezés szerint olyan növekedési pályát jelent, amelyen a jelen igényeit maximálisan kielégítjük anélkül, hogy csorbítanánk a jövő generáció esélyeit.
Egy fenntartható társadalom a jövő generáció számára is biztosítja az erőforrások elérhetőségét, valamint az ökoszféra produkciós és asszimilációs kapacitását. A javaslat nagyon tetszetős, de logikailag ellentmondásosnak tűnik, hiszen az okozatot az erőforrások kifogyását, a környezetrombolást azzal akarja megszüntetni, hogy fokozza az okot az ipari termelés növekedését. Mi a fejlődés? Lehetséges-e fenntartható fejlődés a véges Földön? A kérdés így megválaszolhatatlan, hiszen a fejlődés jelentése sem egyértelmű.
Az ipari forradalom óta az ország, a vállalat gazdagságát az energia- és anyagfogyasztás nagysága jellemezte; a GDP lényegében ennek mérőszáma.
Arisztotelész szerint az azonnal meg kell gazdagodnom kormányzásának feladata biztosítani polgárainak a boldogságot.
Amikor az elérhetetlen javak mennyisége növekszik, azzal a boldogtalanság nő, és ezzel együtt a hány pár kereskedni forex instabilitás is. A gazdagsági növekedés nem cél, hanem eszköz a jobb társadalomhoz vezető úton.
Lehet, hogy Arisztotelész már tudta azt, amit mai politikusaink jobb szeretnének elfelejteni? Nos, az ember nem energiában és nem tonnákban méri saját a gazdagságát, hanem szolgáltatásban.
Attól még szeret, hogy nem ír rám percenként.
A felhasznált anyagmennyiség növekedése nem jelent önmagában gazdagodást, és fordítva: állandó azonnal meg kell gazdagodnom csökkenő megmozgatott anyagmennyiség mellett is lehet gazdagodni. Ma az élőmunka túladóztatása mellett a természeti tőke a kiadási oldalon csak a kitermeléséhez szükséges munka költségével szerepel. Holott ma már terjed az a felismerés, hogy a költségoldalon meg kell jelennie a természet felhasználásának, a természeti javak fogyása árának is.
Az értékelésben nem az anyag- és energiaforgalom az, ami számít, hanem az eredmény, a szolgáltatás. Egy fenntartható társadalomban minden ember munkájára számítanak, ugyanakkor kemény korlátoknak vetik alá az anyag- és energiafogyasztást. A fogyasztói és a fenntartható társadalom közötti ellentmondást jelzi, hogy világszerte nő a munkanélküliek száma. A természet értékének megbecsüléséhez vezető út tekintetében azonban egymást kizáró véleményekkel találkozhatunk.
Az uralkodó közgazdaságtan véleménye szerint a fizika törvényei teljesülnek a gazdasági folyamatokban, de nem érdekesek. A természeti javak és a tőke korlátlan helyettesíthetőségét feltételezve azt mondják, hogy nincs akadálya a korlátlan fejlődésnek. Sajnos azt kell mondanunk: vége a boldog gyermekkornak, a javak végtelen készleteinek, amikor is a közgazdászok azt hirdethették, hogy a gazdaságban az árak a fizikai korlátokat automatikusan és azonnal visszatükrözik, így nem kellett azokat azonnal meg kell gazdagodnom figyelembe venni.
Azonban hamarosan elkerülhetetlen lesz lehet, hogy már ma is azhogy a fizikai korlátokat beépítsük a gazdasági döntésekbe.
25 tanulható tulajdonság, ami gazdaggá tesz | Alternatív Gazdaság lexikon | Fandom
Szűkös-e az energia? Mégis, a fosszilis energiafelhasználás száz éven belül a természetes egyensúlyban lévő, számunkra kedvező földi átlaghőmérsékletet tartó üvegházhatásban visszafordíthatatlan változásokat eredményez. Az energiagazdálkodás stratégiai, fenntartható iránya az, ha az energia felszabadítása többletenergia előállítása helyett a már meglévő energia összegyűjtésére állunk rá. Ez azonban nem könnyű. Napelemekkel például az elérhető maximális hatásfokkal és a maximális lefedhető területtel számolva is az egy főre jutó éves energiafelhasználással közel vagyunk a mai fogyasztáshoz — márpedig mindennek technikai kivitelezése majdnem lehetetlen.
A fenntartható társadalom feltétele tehát a fogyasztás mennyiségének csökkentése, az energiatakarékosság, az energiafelhasználási hatékonyság növelése.
Pusztán az energiatakarékosság azonban önmagában nem vezet el a fenntarthatósághoz. Gyakori az a jelenség, hogy az energiahatékonyság növelése a teljes energiafogyasztás növekedését vonja magával. Például az autók fogyasztásának csökkenése a megtett kilométereket is növelheti. Japánban a légkondicionálók hatásfokának javítása részben a légkondicionálók számát növelte, illetőleg szélesítette a szabályzási hőmérséklet-tartományt, így országos szinten növelte az energiafogyasztást.
Hasonló a helyzet az anyagfelhasználással. Ennek hatékonysága jellemzi a gazdasági tevékenységnek a környezetre gyakorolt hatását.
1. Túl nagy a hangsúly a megtakarításon, és kevés a kereseten
Még drámaibb képet mutatnak az emberi eredetű fémmozgások a bioszférában, amelyek a bányászat, a fosszilis fűtőanyag-felhasználás eredményei: itt ugyanis olyan folyamatokról van szó, amelyek ebben a léptékben sohasem voltak jelen a természetben, s hatásaik a biológiai rendszerre ismeretlenek. Az újrafeldolgozás tehát elengedhetetlen - ha nem akarunk egy kiszámíthatatlanul átalakuló természeti környezetbe kerülni - és hosszú távon erőteljesen redukálni kell magukat a azonnal meg kell gazdagodnom jutó mennyiségeket is.
Sokan az ökológiai adó mellett érvelnek. Kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy számoljuk ki a természeti költségeket. Sajnos a gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az eredmények attól függnek, ki és milyen célból végzi a számítást. Példaként említhetünk meg két amerikai becslést az autósok és az állam viszonyára. Az Amerikai Autóklub becslése szerint New York állam autósai évente millió dollárral többet fizetnek évente, mint amennyibe kerülnek.
A Komanoff Energy Associates elemzése szerint ezek az autósok 4. Az állam 6,9 milliárd dollárt költ útépítésre, karbantartásra, gépjármű-ellenőrzésre, közlekedés rendőrségre, tűzoltóságra és más, az autópályákkal kapcsolatos kiadásokra. A nettótámogatás 2,4 milliárd dollár.
Ha figyelembe vesszük a légszennyezést, a baleseti kórházak költségeit, a közlekedési dugókban elvesztegetett időt, valamint az autópályák által elfoglalt területeket, akkor a teljes támogatás több mint 23 milliárd dollárra emelkedik.
Melyiket fogadjuk el?
A természeti költségek gazdasági becslései igen lazák. A fizika talán objektívebb mérőszámot adhat. Mit mond a termodinamika? Már említettük két alaptörvényét: a világegyetem energiája állandó s entrópiája növekszik.
Az elsővel nincs semmi bajunk. Az energia-megmaradás rendező elv, lehetővé teszi a folyamatok leírását. A perpetuum mobile lehetetlensége összhangban áll tapasztalatainkkal, életünkkel: semmit nem kapunk ingyen.
A második azonban szokatlan, mert irányt ad. Minden tettünk, létezésünk a világegyetem entrópiáját növeli.
A kérdés akkor válik élessé, amikor a világ, mint egész helyett a Föld és környezete rendszerét nézzük. Szabad-e takarítani? A kérdés a globális problémák, a környezeti krízis és korlátozott erőforrások korában így tehető fel: etikus-e takarítani?
Rendet rakhatok-e a lányom szobájában? Hiszen amikor takarítok, a gyerekszoba rendjének ára az lesz, hogy a környező világ rendezetlenségét, entrópiáját növelem. Mindannyiunk által ismert példával: amikor a frizsiderem belső terében a molekulák rendezettségét növelem — azzal, hogy ott lehűtöm a levegőt, hogy hőmennyiséget vonok ki belőle —, ezt azon az áron tehetem meg, hogy a készülék kívül egy még nagyobb hőmennyiséget, az előzőnél nagyobb molekuláris rendezetlenséget ad le a környezetének.
Vajon van-e ebben a tevékenységben korlát, fizikai határ? Ez eldöntendő kérdés minden termodinamikával és környezetvédelemmel egyaránt foglalkozó mama számára. Ha a takarítás helyett a termelésre gondolunk, akkor már minden ember számára fontos lesz a kérdés: hogyan és mit csinálhat, ha a saját jövőbeli, azonnal meg kell gazdagodnom a jövő generáció életlehetőségeit nem akarja rontani? Ha az entrópianövekedés csökkenti az életesélyeket, akkor abba kell hagyni, de legalább is minimalizálni kell a rendrakást.
Hiszen a termelés: dolgok átalakítása, összeillesztése — rendrakás egy anyagi rendszerben. Ennek fizikai kényszerűséggel kikerülhetetlen következménye: a rendezetlenség még nagyobb mértékű növekedése másutt. Az ő 10 egységnyi hasznukat a mi 15 egységnyi kárunkra érik el. Az oly gyakran hangoztatott globalizálódásnak pontosan annak a felismerését kellene jelentenie, hogy a földi összmérleg negatív, és ez helyileg is visszahat.
E jelenség óceáni-légköri vonatkozását mostanában globális felmelegedés név alatt mindenki ismeri. Takarítani kell! Az entrópia másik értelmezése szerint az entrópiatermelés a fizikai folyamatok intenzitásának mértéke, a természeti folyamatok váltópénze.
Ezzel az entrópia a megtörtént, a végbement változások mennyiségének mérőszáma, ám befektetésként biztonságos a bitcoin ember, a gazdaság számára sohasem az elmúlt, hanem a jövő lehetőségei az érdekesek. Nem az elköltött, hanem a rendelkezésünkre álló, az elkölthető pénz a fontos. A fizikában a jövőbeli lehetséges változásokat a pillanatnyi és az egyensúlyi entrópia különbsége adja meg, ez az extrópia, ami mindig csökken.
Amikor elfogy a változások megszűnnek, beáll az egyensúlyi állapot. A Föld meghatározott mennyiségű extrópiát kap a Naptól, melyet fel kell használni, ahhoz, hogy a Föld állandósult állapotban maradjon. Az extrópia szűkös erőforrás. Amit mi felhasználunk azt más már nem használhatja fel. A kérdést úgy kell azonnal meg kell gazdagodnom, hogy mennyit vehetünk el büntetlenül a természeti folyamatoktól, anélkül, hogy lényegesen módosítanánk környezetünket.
Ha kevesebb extrópiát használunk fel, akkor szegényebbek leszünk a lehetőségeinknél, összemenő társadalomban fogunk élni. Ha többet, akkor a jövőnket esszük meg — hirtelen növekvő, majd összeroppanó társadalomba kerülünk. Az egyensúly megtalálása a kulcskérdés. Ez lesz a fenntartható társadalom. A fenntartható társadalom nem szennyezhet, és ez elvileg lehetséges.
Hogyan légy gazdag? – A garantált recept! • C.S. Lazzar
A fizika szerint a hulladék szemét azt jelenti, hogy a természettől elvonjuk az extrópiát, de nem használjuk fel. Ehelyett hagyjuk, hogy az elvileg hasznos változtatás képessége kontrolálatlanul kárt okozzon. A zérus extrópiájú kimenet nem szemét. A bioszféra példát mutat. A zérus extrópia-kimenetet egy élőlény nem tudja megvalósítani, de a bioszféra egésze már közelítőleg igen.
A növények a napsugárzás mellett vizet és széndioxidot vesznek fel, az állatok hőt, széndioxidot és vizet adnak le. Jó közelítéssel zárt ciklusok alakultak ki.
Párkapcsolati leckék kezdőknek
A feladat az, hogy a gazdaságban is követni kell a bioszféra példáját. Olyan gazdasági szisztémákat kell létrehozni, amelyek az ökoszisztémákhoz hasonlóan zártak, hulladékmentesek.
- Ebbe fektetnek be most azok, akik igazán meg akarnak gazdagodni: rengeteg pénzt szánnak rá
- Lazzar április 26, Mit jelent gazdagnak lenni?
- Angyal Ani
- Legjobb számla kriptovaluta kereskedéshez ira ig
- Olajkereskedelmi terem
- Ha kriptovalutába fektetsz, akkor gazdag leszel
- Fordulat történt a Berkshire Hathawaynél - Buffett örülhet Légy boldog Az első idézetben Buffett azt tanácsolja az tőzsdei befektetőknek, hogy olyan cégekbe forgassák a pénzüket, amelyek részvényeit akkor is örömmel megtartanák, ha tíz évre bezárnák a börzéket, azaz nem lenne módjuk eladni azokat.
A fizika törvényei szerint ez lehetséges, a fenntartható társadalomhoz pedig szükséges. Visszatérve a feltett kérdésre: nemcsak etikus, hanem szükséges is takarítani.
Ugyanis fel kell használni a számunkra biztosított extrópiát, de nem többet. Az ún. Elkerühető lesz az, ami a helyzet jelenleg, hogy a környezetet legjobban igénybevevő és a legtöbb energiát felhasználó közlekedés a legolcsóbb: Budapest-Párizs két személyre autóval fejenként 10 ezer forint, autóbusszal 18 ezer, repülővel 36 ezer, és végül a vonat: másodosztály, 56 ezer forint.
Az extrópia-felhasználási adó biztosíthatja, hogy a ténylegesen szűkös erőforrással gazdálkodjunk a leghatékonyabban. A hulladékhasznosítást gazdaságilag preferálja, mert minden hulladékhasznosítás csökkenti az adót.
Egyenlővé teheti a munkabér társadalmi és tényleges költségét, és így megszüntetheti azt a gyakorlatot, hogy avval takarékoskodunk, amiből az alt coinba történő befektetés hatással van-e a bitcoinra van munkaerőés azt pazaroljuk, amiből kevés természeti erőforrások.
Elterjedt dogma: túl szegények vagyunk ahhoz, hogy a környezettel törődjünk, hogy az energiatakarékosságra költsünk. Jó lenne, ha katasztrófák sorozatának kellene bekövetkezniük ahhoz, hogy észrevegyü k: a fizika törvényei a gazdaságban sem ignorálhatók.